2016. augusztus 16.

János, a KOC zenekar dobosa, felfigyel egy 56-os dalpályázatra, mely a Kőbányai Önkormányzat honlapján jelent meg. Alig telik el néhány nap és már meg is születik a Desmond Child féle Egy szabad országért című opuszt messze kenterbe verő Kőbányai fiú, melyet a beadás után olyan illusztris zsűri bírál el, mint Póka HBB Egon,  Maróthy Ossian Zoltán és  Horváth Attila. Utóbbi szövegíró. A wikipédia szerint  a magyar rockzene költészetének egyik ikonja.

2016. október 7.

Megérkezik az értesítés a zenekar postaládájába, melyben arról tájékoztatják Bélát, hogy a zsűri csupán egy II. helyezett díjat oszt ki. Béla - megjegyzem teljesen jogosan - először azt hiszi, hogy nyertek, de egy telefonhívás után tisztázódik, hogy ez korántsincs így. Béla ekkor kicsit elszomorodik de mivel az értékelés menetéről a levél egyéb tájékoztatást nem ad, így a zenekar többi tagjával karöltve ő is elengedi a dolgot.

2016. október 18.

Az index hasábjain Inkei Bence tollából megjelenik egy cikk a témával kapcsolatban, melyből kiderül, hogy "a beérkezett pályaművek többsége (kétharmada) nem felelt meg a pályázati feltételeknek, mert semmilyen módon nem kapcsolódtak a kerületben zajló hatvan évvel ezelőtti eseményekhez, vagy a megtorlás időszakához. A szakmai zsűri az értékelhető pályaművek művészi értéke alapján végül úgy döntött, hogy csak egyetlen díjat oszt ki, Sőtér Károly '56 őszén című szerzeményéért."

Ezt olvasva Béla úgy dönt, levelet intéz a pályázatkiírónak:

"Kedves (név a szerkesztőségben - szerk.)!

Az index alábbi cikkében olvastam, hogy a könnyűzenei dalpályázaton induló dalok többsége nem felelt meg a kiírt kritériumoknak.

(itt volt a link de ez már egyszer szerepelt a cikkben, úgyhogy innen töröltük - szerk.)

Mivel én kényesen ügyeltem arra, hogy az általunk beküldött Kőbányai fiú  a forradalom egy konkrét eseményéről szóljon (Éles saroknál történő harcok) (ez a zárójeles megjegyzés az eredeti levélben is így szerepelt, ezt nem mi tettük bele - szerk.), ezért biztosra veszem, hogy mi ezen a ponton nem  estünk ki.

Szerzeményünk dallamvilágát blues gyökerekből eredeztettük, így igencsak meglepődnék, ha Póka Egon bizottsági elnök a mi dalunkat annak művészi értékbeli hiányosságai alapján szórta volna ki, és feltételezem, hogy nem a hamis énekhang volt a kiváltó ok, hiszen értékelés szempontjából az irreleváns, különösen annak fényében, hogy a második helyezett dalt is újrahangszerelik.

Ezért teljesen értetlenül állok az eset előtt. Kérem világosítson fel, vagy irányítson egy kompetens személyhez, aki el tudja mondani, hogy mi volt az oka annak, hogy végül ilyen csúfosan elhasaltunk, segítve ezzel mind szövegírói, mind pedig dalszerzői tekintetben történő fejlődésünket!

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Miló Béla

Kids Of Cracatau
zenekarvezető"

Zene.

2016. október 20.

A Kőbányai Önkormányzat honlapján meghallgatható a díjnyertes pályamű (nem a Kőbányai fiú).

Robi: "Jó ami jó, basszátok meg. Éles sarok ebben is van. Meg köszönet. Meg "lövegek lőtték szét"."

Béla: "A szabadság útján küzdeni halni igazi szenvedély. Hát. Fáj ami fáj. Szégyellem magam, hogy én nem tudtam ilyen magasztosat."

2016. október 21.

Béla újabb levelet ír, ezúttal egyenesen Póka Egonnak címezve azt. Hogy ne húzzuk a nyájas olvasó idejét, kivastagítottuk azon sorokat, amelyek az előző levéltől eltérnek.

"Tisztelt Póka Egon!

A Kőbányai Önkormányzat '56-os dalpályázatán született döntéssel kapcsolatban írok Önnek. Most, hogy végre meghallgathattam az egyetlen értékelt dalt, úgy érzem, muszáj választ kapnom az október 7-e óta érlelődő kérdéseimre.

Mint az az Önkormányzat közleményéből kiderült, a nevezett 14 előadó 15 pályaművének a 2/3-a tartalmilag nem felelt meg a kiírásnak, és a fennmaradó pályaművekből az Ön által elnökölt bizottság csak Sőtér Károly ’56 őszén című szerzeményét tartotta értékelhetőnek.

A pályázati kiírásnak megfelelően én kényesen ügyeltem arra, hogy az általunk beküldött Kőbányai fiú a forradalom egy konkrét eseményéről szóljon (harcok az Éles saroknál) ezért biztosra veszem, hogy dalunk a második rostán esett ki.

A két pályamű hasonlósága szembeötlő: noha dallamvilágukat tekintve eltérnek egymástól, hiszen a mi alkotásunk - az újrahangszerelt, nyertes rockballadától eltérően - blues gyökerű, ugyanakkor a dalszövegek tartalmában valamint stílusjegyeiben számos egyezés fedezhető fel. Mindkét zeneműben fellelhető minden olyan klisé, ami az igazi hazafias rockhimnusz archetípusához elengedhetetlenül szükséges, de mi mindezen felül - igencsak szofisztikált módon - még az új egység kormányának szabadságharcát is belecsempésztük szerzeményünkbe, párhuzamot vonva ezzel 1956 vívmányai és 2016 között.

Mivel a nyertes pályamű díjazásán kívül egyéb díj nem került kiosztásra, és így a többi pályázó munkája nem látott napvilágot, ezért érthetetlen számomra, hogy e két igen hasonló zenemű közül a mi melódiánk művészi értékét a tisztelt bizottság bármely prominens tagja nem találta elégségesnek, míg Sőtér Károly alkotását a dalpályázat második helyezésével díjazta.

Kérem, világosítson fel mi volt az oka, hogy pályázatunk megbuktatása mellett döntöttek, segítve ezzel jövőbeli fejlődésünket mind szövegírói, mind pedig dalszerzői fronton!

Válaszát előre is köszönöm.

Őszinte tisztelettel:

Béla Miló
Kids Of Cracatau
zenekarvezető

Ha esetleg nem emlékezne, ez volt a szóban forgó dal:
https://www.youtube.com/watch?v=icUvC9lFpnU"

2016. november 03.

Miután az elmúlt tizenegynéhány napban sem érkezett válasz egyik megkeresésre sem, így Béla ezúttal közvetlenül Póka Egon levelesládájába küldte el kíváncsiságtól duzzadó irományát. Van egy tippünk, hogy mi lesz ennek a sorsa.

Válasz egyelőre egyik levélre sem érkezett, cikkünk folyamatosan frissül.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.